A verseny ugyan véget ért számunkra a középdöntővel, de a verseny nem állhatott meg. Csütörtök reggel a döntőkkel folytatódott a program. Az erre kapott eset kidolgozására 12 órájuk volt a csapatoknak. Ez már nyílt előadás volt, az összes csapat beülhetett megnézni a döntős prezentációkat. Így tettünk hát mi is, hiszen ebből is csak tanulni lehet.
A prezentációk közben, illetve végén volt némi tea, illetve ebéd szünet, ahol beszélgettünk a többi csapattal, illetve a kísérő tanáraikkal is. Nagyon jók voltak a megoldásaik, és a prezentációk is. Az esetet ugyan nem láttuk, de minden jel arra utalt akkor is, illetve később beszélve a döntősökkel bizonyosságot is nyert, hogy a két előző eset megoldását kellett “összeolvasztaniuk”, és egy kerek, egész megoldást készíteniük belőle 12 perc terjedelemben. Ennek a különös nehézsége abban rejlik, hogy az előzőekben is nagyon kemény munka árán összetömörített kétszer 10 perces prezentációkból úgy kell egy darab 12 perceset készíteni, hogy minden benne legyen, ami fontos az így újraformált mondandó átadásához, és semmi egyéb ne legyen benne, ami nem nélkülözhetetlen ehhez.
A beszélgetések alapján mindenki számára három csapat emelkedett ki a mezőnyből. A sorrend viszont közel sem volt kézenfekvő.
Ez után következett még egy újabb megmérettetés, amihez egy órával a prezentáció előtt kaptak a csapatok egy rövid újsághírhez hasonló esetet, amiről egy három perces pitch-et kellett tartaniuk, és négy percnyi villámkérdések következtek a zsűritől.
Ezzel ért véget a verseny, és néhány órányi szabad program után elvittek mindannyiunkat Sentosa Islandre, ahol a tengerparton berendezett sátorban egy gálavacsorával kedveskedtek nekünk. Itt hirdették ki a dobogósokat, illetve az “Honorable Mention”, valamint “Best Speaker” díjakat. A találgatások nagyjából jók voltak, hiszen a mindenki által emlegetett három csapat között oszlott meg minden díj. A győztes a kanadai University of British Columbia csapata volt. Őket követte a szintén kanadai Simon Fraser University, illetve az amerikai Univesity of Minnesota Carlson School of Management különítménye.
Ez utóbbi külön öröm számunkra is, hiszen a verseny során alaposan összebarátkoztunk a minnesotaiakkal. A gála után el is mentünk velük, meg még egy ausztrál csapattal sörözni, és beszélgetni. Reggel pedig hamar indultunk a reptérre.
Egy hét néhány szóban
Hatalmas élmény volt mindannyiunknak ez a hét! Óriási tapasztalat volt a számunkra ez a verseny, és azt hiszem, még sok munkát fogunk belefektetni az esetmegoldásokba, hogy a dobogósoknál látott színvonalra fejlődjünk. Ezen kívül nehéz elvonatkoztatni attól is, hogy először jártunk a távol-keleten, illetve a sok ismeretségtől is, amit itt kötöttünk. Ezek közül is kiemelkedik a minnesotai csapat, akikkel nagyon jól kijöttünk attól a perctől kezdve, hogy a medenceparton elkezdtünk beszélgetni velük.
A lelkesedésünk egészen biztosan nem fog lankadni a verseny után, és a jövőben is szeretnénk próbára tenni magunkat ilyen versenykörnyezetben. Úgy gondoljuk, hogy az itt szerzett tapasztalatainkat nagyon jól fogjuk tudni kamatoztatni a későbbiekben.
Jani, Marci, Patrik
Tao Consulting 