Cash 2.0

A következőkben egy olyan, már nem teljesen új digitális fizetőeszközt fogok bemutatni, mely napjainkban igen nagy port kavar mind a rajongók, mind a hatóságok körében. Nem csoda, hiszen már most sokkal tovább jutott, mint bármely eddigi hasonló próbálkozás, és bár jövője megjósolhatatlan, igen nagy eséllyel megváltoztathatja az online és offline fizetési szokásokat. Először részletesebben bemutatom mi is valójában a Bitcoin, és 2009-es debütálása óta hogyan is vált mára Németországban hivatalos magánpénzzé, mit is kezdhetünk ma Bitcoinjainkal és végül, hogy mit is hozhat a jövő.

Mi is az a Bitcoin?

A Bitcoin elnevezés egyszerre jelenti magát a digitális fizetőeszközt, az ezt kezelő szoftvert és a teljes rendszer működéséhez elengedhetetlen elosztott hálózatot. A szoftvert és így a fizető eszközt is egy magát Satoshi Nakamoto-nak nevező, máig ismeretlen fantom személy (egyesek szerint csoport) hozta létre 2009-ben, előzőleg közre adott, saját dolgozatában leírt elvei alapján. A Nakamoto által létrehozott Bitcoin egyszerre küszöböli ki minden addigi digitális pénz hibáját, melyek elsősorban a központi kibocsátástól és felügyelettől való függést jelentette, tehát a fizetőeszközünk egy központtól származik, rajta keresztül tudunk fizetni egy másik felhasználónak és pontosan tudja, hogy kik is vagyunk. Ez nem sokban különbözik a hagyományos fizetőeszközöktől, a probléma, hogy teljesen meg kell bíznunk egy számunkra ismeretlen személyben, vagy csoportban, aki olyan szerepet tölt be a mi és tulajdonunk életében, mint hagyományos esetben a bankok és a pénzügyi hatóságok. A Bitcoin az általa létrehozott, a felhasználókat közvetlenül összekapcsoló ún. peer-to-peer hálózat csomópontjain tárolt adatbázisban őrzi a fizetések adatait és így magát a pénzt is, minden féle központi irányítás nélkül, így megakadályozza a pénzmennyiség befolyásolását és személyazonosságunk kiszivárogtatását.

A Bitcoin bányászat

Ha nincs központi kibocsátás, akkor hogyan „születik” a Bitcoin? A szoftver mivoltából kifolyólag a rendszer úgy jött létre, hogy automatikusan bocsát ki új Bitcoinokat, előre meghatározott tíz perces intervallumokban. Ez úgy lehetséges, hogy az adatbázisban a tranzakciókat ún. blokkok tárolják, melyek egy végtelen láncot alkotnak. Ez a blokklánc hivatott mind a biztonság, mind a mennyiség szabályozására, mivel az adatokat különböző kódolási eljárásokkal tárolja, így ez védi is azokat. Minden egyes új blokk létrejöttével, és a lánchoz kapcsolódásával generálódik bizonyos számú új Bitcoin, melyeket a blokkot létrehozó csomópont gazdája kap meg. A blokk létrehozásának lehetőségét a rendszer véletlenszerűen adja, de a blokk generálásához és a lánchoz kapcsoláshoz a gazdagépnek meg kell oldania egy igen bonyolult kriptográfiai feladatot, melyek folyamatosan nehezednek, a lánc növekedésével. A rendszer úgy lett megalkotva, hogy addig generál új Bitcoinokat, amíg azok el nem érik a 21 milliós mennyiséget. Bár 10 percenként generálódik egy új blokk és így 10 percenkén növekszik a Bitcoinok mennyisége, a 21 milliós maximumot így is csak 2140-re éri el a rendszer, mivel egy új blokk megtalálásáért járó jutalom folyamatosan csökken. Ez a jutalom a kezdetekben 50 Bitcoin volt, de mivel négyévente feleződik, így ma már csak 25 érme szerezhető. Mivel bárki megtalálhat egy új blokkot, és így pénzhez juthat, rengetegen kezdtek el Bitcoin bányászattal foglalkozni, akár csak az aranybányászathoz, ehhez is csak eszközökre van szükség, vagyis jelen esetben minél nagyobb számító kapacitású gépekre. Persze a nagy számító kapacitás mellé, magas működtetési költségek is párosulnak, tehát ismét akár csak az aranybányászatnál, itt sem biztos, hogy kifizetődő vállalkozás és a feladatok nehezedésével ez egyre inkább igazzá válik.

Mennyire is biztonságos a kriptopénz?

Mint azt korábban is említettem, a rendszer tulajdonságaiból adódóan az olyan alapvető biztonsági problémákat, mint az identitásunk kiszivárgása, egy tranzakció önkényes visszavonása, a központi kibocsátásból adódó inflációgerjesztési lehetőség, a központ megszűnéséből vagy épp megszüntetéséből eredő veszteségek mind kiküszöbölésre kerültek, sőt ezek közül néhány probléma nem csak a digitális, hanem a hagyományos fizetési eszközöknél is fennáll, még felmerülhet néhány kérdéses pont. Az egyik legfontosabb, ami eddig minden hasonló digitális pénznél fenn állt, a birtokolt pénzünk többszöri elköltésének lehetősége. Ez a Nakamoto által megalkotott rendszerben is lehetséges, de ahogy azt tanulmányában leírja, ehhez a tranzakciót tároló teljes blokkláncot vissza kéne fejteni, ami lehetetlen, amíg a támadó számítási teljesítménye alacsonyabb, mint a hálózatot alkotó többi csomópont teljesítménye, vagyis egy személyben kéne uralja a teljes hálózat teljesítményének a felét, ami a folyamatos bővülés miatt egyre többet jelent. Persze ez elméletben nem lehetetlen, de ebben az esetben is csak az általa korábban elköltött Bitcoin mennyiséget tudná újra elkölteni, viszont az ilyen teljesítmény elérése igen magas költségekkel jár. Ezáltal ez a lépés az ésszerűség határain kívül esik.

Az idő múlásával egyre többen kezdték úgy gondolni, hogy Nakamoto valami tényleg hasznosat és használhatót hozott létre, és rohamosan bővülni kezdett a Bitcoint használók köre. De ahogy az lenni szokott, a legnagyobb biztonsági veszélyt maga az ember generálja. Bár a kód biztonság szempontjából tökéletesnek tűnik, az egyre bővülő felhasználói bázis egyre több hibát vét. Mivel semmi féle centralizált szervezet nincs a Bitcoin hálózatban, mindenki saját magánál tárolja érméit, tehát számítógépük saját pénztárcájukká is vált, ami magában hordozza mindazokat a veszélyeket, mint amiket a hagyományos tárcájuk. Ez a biztonsági rés lehetőséget ad a Bitcoin közösség további fejlődésére.

A Bitcoin rohamos fejlődése

A Bitcoin csodálat egyre nagyobb közönséget hódít meg és ez a robbanásszerűen növekvő közösség a rendszer és a hálózat roham léptékűfejlődését eredményezi. Az első igazán komoly mérföldkő 2010. május 22-én történik, amikor Laszlo Hanyecz 10000 Bitcoinért pizzát vásárol, így lebonyolítva az első vásárlást valós termékért. Innentől nem volt megállás, a közösség egyre bővült, és létre jönnek az első Bitcoint is elfogadó online shopok, egyre többen vesznek Bitcoint valódi pénzért, ami maga után vonja a Bitcoin árfolyamának megszületését 2010 júliusában, mely ekkor 0,008$-t ért. Ez pedig a kriptopénz szárnyalásához vezetett, nem volt megállás. Megnyíltak az első online váltók, az árfolyam folyamatos emelkedésnek indult. A felhalmozódott óriási pénzmennyiség egy-egy felhasználónál szükségessé tette online pénztárcák létrejöttét. Egy év alatt, 2011 júniusára az árfolyam elérte a 31$-os szintet. Habár Nakamoto rendszere továbbra is tökéletesen biztonságosnak bizonyult, a központosított váltók és online pénztárcák koránt sem. Néhány jól irányzott hackertámadással hamar sikerült több mint 20$-os esést okozni pár napon belül az árfolyamban, ami pedig ennél is rosszabb, megrendült a bizalom a digitális pénz iránt, aminek a visszanyerése viszonylag hosszú időt vett igénybe, de az igazi rajongók ekkor sem fordultak el a Bitcointól, és így sikerült kirántani a saját vállságából, és mára egy egész gazdaság épült fel a Bitcoin köré.bitcoin

A Bitcoin élete napjainkban

Június óta az árfolyam 100-125$ között állandósult, ami az eddig kibányászott Bitcoinok mennyisége mellett másfél milliárd dollárt jelent. Ez az összeg és a folyamatosan fokozódó globális érdeklődés mind a felhasználók, mind az elfogadók körében, mára már felkeltette a hatóságok figyelmét is. Az első hivatalos, még intézkedésnek nem mondható lépés az USA kincstárügyi minisztériumából érkezett, akik márciusban közreadtak egy útmutatást a virtuális pénzek szabályozásával kapcsolatban, melyet a Bitcoin közösség egyöntetűen ellenzett. Néhány hónappal később, idén júliusban Thaiföld illetékes hatósága teljes mértékben betiltotta a Bitcoin használatát, mivel nincs lehetőségük ennek kézi szabályozására. És el is jutottunk augusztushoz, ami a Bitcoin szempontjából igen csak lényeges hónapnak mondható, először a hónap elején nyilvánította egy amerikai szövetségi bíró hivatalos valutává a Bitcoint. Igaz, tette ezt egy piramisjátékot üzemeltető befektető ellen folyó per keretében, aki azzal védekezett, hogy a Bitcoin nem pénz. Azonban a fizetőeszköz szempontjából az a lényeg, hogy ezáltal hivatalos fizető eszközzé vált Amerikában. Ezek után nem kellett sokat várni, a hónap második felében Németország is elismerte a Bitcoint hivatalos magánpénznek, igaz a pontos szabályozásra még várni kell. Ami miatt igen csak lényeges ez a két eset, hogy valószínűsíthető, hamarosan újabb államok csatlakoznak, hozzájuk, ami megteremti a Bitcoin mára már bizonyossá vált informatikai biztonsága mellett, a jogi biztonságot is, és ez a számtalan előnyével párosulva akár a jövő fizetőeszközévé is teheti. Ez a lépés elengedhetetlen, hogy megnyílhassanak a hivatalosan Bitcoinért árusító online és akár offline shopok.

A jelenlegi szabályozás mellett a Bitcoin csak és kizárólag két felhasználó között cserélhet gazdát, akik a pénz nem hivatalos jellege miatt magán személyek. Így a Bitcoinért lebonyolított vásárlások vagy másodkézből, magánszemélytől származnak, ami nem hivatalos jellege miatt megnehezíti az esetleges garanciális intézkedéseket, vagy az online shop és a vásárló közé beiktatnak egy Bitcoin váltót és így a vásárlás már valamilyen (jellemzően dollár) hivatalos pénzért történik minden későbbi problémát kiiktatva. Ez elég értelmetlen lépésnek látszik, de a Bitcoin értékének folyamatos növekedése megmagyarázza, miért is nyílnak sorra az így működő boltok, és a vásárlók miért hajlandóak jóval bonyolultabb módon hozzá jutni az általuk megvásárolni kívánt termékhez.

Mindezek után már valószínűsíthető, hogy a „Bitcoin láz” nem csak egy hirtelen fellobbanó és ugyan olyan hirtelen el is tűnő divathullám. A hivatalos intézkedések pedig egy újabb lökést adhatnak mind a felhasználók számára, mind a felhasználási lehetőségekre nézve.

Marci

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s